Kulcsmásolás
cipőjavítás

Amit meg tudok élezni:
Kés, olló, metszőolló, hajvágó olló, fűnyíró kés, kőrfűrész tárcsa, húsdaráló, szalagfűrész lap, gyalukés, körömolló, korcsolya. Valamint szalagfűrész lap készítése.

Késélezés
Felszerelésünk fontos részét képezik a különféle szerszámok, munkaeszközök. Ezek közül sok az éllel rendelkező szerszám, amelyek munkavégző képességét döntően meghatározza élük aktuális állapota.
Ezért már a szerszám kiválasztásánál célszerű figyelembe venni, hogy kint terepen is képesek leszünk-e annak rendbehozatalára, élezésére, és ezzel munkavégző képességének folyamatos fenntartására.
Az éles eszköz szükségszerűen veszélyes, de az életlenség ezen túlmenően balesetveszélyes is! Ennek oka, hogy a kopott él megnehezíti, akadályozza a szakszerű, pontos használatot, és feleslegesen megnövelt erőkifejtést igényel. Hasonlóan fokozza a balesetveszélyt az adott feladathoz rosszul megválasztott eszköz, vagy éltípus is. Többek között ez is az oka annak, amiért egy élezett eszközt használó ember egyik legalapvetőbb ismeretei közé kellene tartoznia az élezésnek.
Az él jellemzőit meghatározó tényezők:
– Az él típusa
– A vágóél szöge
– Az él felülete
– A penge alapanyaga
a) az acél típusa (összetétel, minőség
b) az acél hőkezelése
Éltípusok
Most csupán a főbb típusok meghatározása a célom. Ez nem zárja ki az egyéb speciálisabb élezési módok (különféle fogazatok, kampóél, vésőél, stb.) és az éltípusok közötti átmenetek lehetőségét, mégis igyekszem meghúzni azokat a határvonalakat, amelyek segíthetnek eldönteni, hogy a leggyakoribb éleznivalók esetében mivel van dolgunk. Bizonytalan esetekben megítélésem szerint érdemes az élezést végző szándékából kiindulni.
Például ha egy élszalagos élezés felülete kissé domború lett, de az élezés célja egyenes felületű élszalag kialakítása volt, amit sík csiszolófelületen próbáltak létrehozni, akkor azt az élt még nyugodtan tekinthetjük élszalagosnak. Vagy egy látszólag skandináv élen valaki szándékosan próbált íveltebb felületet kialakítani, akkor azt inkább tekintsük domború, mint skandináv élnek attól függetlenül, hogy valószínüleg mindkét éltípus tulajdonságai jellemezhetik majd felhasználás közben.
Az élezési módok között három alapvető típust különböztetünk meg. A megkülönböztetés legfontosabb szempontja az a mód, ahogy az élezés, illetve a kés elkészítése során a penge legvékonyabb része (él) és legvastagabb része (pengehát) közötti átmenetet megoldják, vagy megoldjuk.
-Egy erős, tartós vágóélből a leginkább akadálymentesített átmenetet a domború élezés biztosítja. Itt nincs határozott határvonal az él és a bevezető él között. A bevezető él és az oldalfelület találkozási vonala már kevésbé befolyásolja ennek az éltípusnak a tulajdonságait, a típus meghatározásába belefér.
Jó példa erre az éltípusra pl. a Fallkniveln S1 :
-Ha az élezett terület szándékunk szerint egyenes felületű, akkor két további éltípusról beszélhetünk.
Az egyik az, ha az egyenes élezési felület az éltől mindenféle egyéb beavatkozás nélkül éri el a penge legnagyobb vastagságú részét (oldalfelület, vagy pengehát). Ezt nevezhetjük skandináv típusú élnek. Rendszerint kis (30 fok alatti) élszög, sérülékeny, de nagyon finom vágóél jellemzi.
Jó példa erre az éltípusra pl. a Mora 2000 :
A másik, amikor az élezett felület és a penge legvastagabb része között egy átmeneti szakasz, az ún. bevezető él (késkészítők gyakran öszörülésálható. Ez a öszörülésívelt felületű (homorú vagy domború) egyaránt. Ezt az élezési módot nevezzük élszalagosnak , a cikk jelenleg csak ennek a típusnak a kézi élezésével foglalkozik.
A Gerber Chameleon oldalfelülettel, és homorú bevezetőéllel rendelkezik.
A penge valódi vágóéle nem minden esetben egyezik meg a nagyolt élszöggel, vagy kis mértékben eltérhet a késen található éltípustól is. Ennek az oka lehet szándékos (könnyebb sorjamentesítés), vagy véletlen (egyszeru gyakorlatlanság).
Ezt a jelenséget nevezhetjük másodlagos élszalagnak . A vágóél mindig az lesz, amelynek szöge az élből kiindulva a legnagyobb. Ez a vágó élszög az élezési tevékenységünk tulajdonképpeni végcélja. Ideális esetben élszalagos élezésnél ez az élszög késeknél nem nagyobb 40ál , és nem kevesebb 30 foknál . Ásóknál 50árdoknál 40értékek az eszközök alapanyagától, és a tervezett felhasználástól is erősen függenek.
A kézi élezés eszközei
A kézi élezőeszközöket elsősorban durva (nagyoló), és finom (sorjacsökkentő, sorjamentesítő) csoportokra bonthatjuk, illetve külön csoportosíthatjuk a különféle készleteket és szükségeszközöket, amely csoportok magukban foglalják mindkét előző csoportot (durva, finom) is.
1/ Durva, nagyoló eszközök
-Fenőkövek: ezek általában viszonylag olcsó, megfelelő minőség esetén (ha egy élezés még nem eredményez rajta látható kopást) jól használható, megbízható holmik. Egyik kedvencem a közönséges kaszakő, amely jól fogható, nem túl nagy, nem túl nehéz, olcsó és megfelelő érdességű a hatékony munkához. Léteznek kombinált, két eltérő érdességű felülettel gyártott fenőkövek is. A durva köveket mindig vízzel célszerű használni, kombinált kő esetén a finomabb oldalt is.
Sajnos mostanában egyre gyengébb minőségű fenőkövek árasztják el a boltokat, így fontos, hogy megfelelő gyártótól vásároljunk. Nálunk talán a beszerezhető legjobb a TYROLIT, egyenletesen magas minőségűek a termékeik, és változatos méretekben, valamint többféle érdességben készítik azokat. Nagyon pozitív személyes tapasztalataim vannak velük kapcsolatban. Tőlük egy kaszakő is kimagaslóan jól fog teljesíteni, de a Rákóczi kövekről is nagyon jó véleményeket hallottam, és ezek is léteznek durva és finom felületekkel egyaránt.
Forrás: Hegyes Sándor kesblog.hu